A tök (Cucurbita) őshazája Amerika. Az inkák, maják és aztékok étrendjében a bab és a kukorica mellett fontos szerepet játszott. A Cucurbita kifejezés latin eredetű, eredetileg a lopótököket nevezték így. A tök szó eredete nyelvünkben valószínűleg szláv (szlovákul tekvica, cseh nyelven tykev), s nemcsak a növényt, hanem a buta embert is így nevezték. Az „este virágzik a tök” kifejezés arra utal, hogy este kezdik szépíteni magukat a hölgyek.
A főzőtök rokonsági körébe tartozik a spárgatök, a cukkini, a patisszon, a laskatök és a kokocella. A sütőtök őshazája Közép- és Dél-Amerika trópusi vidéke, de Indiában is közkedvelt táplálék. Az 1500-as években a spanyolok hozták magukkal Európába, hazánkban az 1880-as években kezdték általánosan termeszteni. Az 1920-as évek végére a nagydobosi tök már regionális márkanévvé vált.
A sütőtök terjedelmes növény, amelyet sokféle névvel illetnek: dinkatök, döblec, bécsitök, fehértök, bosztán. Többméteres, hengeres szárain hatalmas, márványozott, szőrös leveleket hordoz. Sárga, tölcséres virágai olajban sütve kitűnő eledelnek számítanak. A termések hosszúkásak, gömb alakúak vagy – mint a legtöbbet termesztett Nagydobosi fajtáé – lapítottak, ezüstfehér vagy szürke héjúak. A termés húsa világossárga, sárga vagy narancsvörös, általában 4-5 cm vastag. Minél érettebb a tök, minél sárgább a héja, annál édesebb, de egyben puhább is. A magja fehér vagy szürke, 30–38% olajat tartalmaz.
A sütőtök energiatartalma (80 kcal/336 kJ/100 g) a 16,5 g/100 g-os szénhidráttartalmának köszönhetően többszöröse annak, amennyi a spárgatökre jellemző. Mindössze 1 g fehérjét tartalmaz, zsírtartalma elenyésző (0,6 g). Élelmi rostokban nem dús, vitaminokban annál gazdagabb. A-vitamin-tartalma az USDA Database szerint 7385 NE (alfa-karotin 515 mcg, béta-karotin 3100 mcg, béta-kriptoxantin 2145 mcg, lutein + zeaxantin 1500 mcg); ez a napi szükséglet 148%-a! Hazai adatok szerint karotintartalma 4 mg. C-vitaminból az amerikai adatok 9 mcg-ot, a hazai mérések 25 mg-ot mutatnak. Az eltérések oka minden bizonnyal a különböző fajtákból adódik, ugyanis a hazai sütőtökök jóval édesebbek az amerikai takarmánytöknél. E-vitaminból (alfa-tokoferolból) 1,1 mg-ot, B2- és B6-vitaminból 0,1 mg-ot, míg B3-vitaminból (niacinból) 0,6 mg-ot tartalmaz, ezenfelül folsavban (16 mcg) és pantoténsavban (0,3 mg) is gazdag az amerikai adatbázis szerint. Kész ásványianyag-bomba: káliumból 340 mg-ot, foszforból 44 mg-ot, vasból 0,8 mg-ot, rézből és mangánból 0,1 mg-ot rejt finom belseje, míg nátriumtartalma mindössze 1 mg. (A hazai adatok ettől kissé eltérnek.)
Gyógyhatást ómega-3-zsírsav-tartalma miatt főleg a tökmagnak tulajdonítanak, de a sütőtök húsának fogyasztása is kedvező hatású. A nagy káliumtartalom a sav-bázis egyensúly fenntartásában játszik szerepet, de vérnyomáscsökkentő és vízhajtó hatása is ismert. Az antioxidánsok és a karotinoidok megkötik a szabad gyököket, szerepet játszanak az immunrendszer erősítésében, a keringési betegségek és a daganatok megelőzésében.
A sütőtök magja pörkölve kellemes ropogtatnivaló.
Tökmagolajat elsősorban az – Ausztriában bőségesen termő – olajtökből (Cucurbita pepo) nyernek. Egy liternyi stájer tökmagolajhoz 2,5–3 kg száraz olajtökmagra van szükség, amelyet hidegen sajtolnak.
A
hidegen sajtolt tökmagolaj megvásárolható a
www.naturalweb.hu webáruházban.
A sütőtök szezonja szeptembertől januárig tart. A hajdani „szegény ember csemegéjéből", amelyet Móra Ferenc kertészpecsenyének becézett, az elmúlt évtizedekben kizárólag bébiétel, esetleg ivólé készült. A – napjainkban oly divatos – hagyományos, regionális konyhaművészet azonban a sütőtököt is újra felfedezte magának. Kicsit édeskés, mégis semleges ízű, ezért bátran használhatunk hozzá sokféle fűszert. Ha levest főzünk belőle, szerecsendió, római kömény, koriandermag, curry és gyömbér lehet az ízesítője. Köretként pürésítve, csőben vagy rozmaringgal sütve kiváló. Megállja helyet a desszertek és a lekvárok között is gyömbérrel, szerecsendióval, szegfűszeggel és fahéjjal ízesítve.
Tökmagolaj ára!..... katt ide!
