1. A házi len (Linum usitatissimum L.) a lenfélék (Linaceae) családjába tartozik. A növényt rostjáért és olajos magjáért termesztik főként Közép-Európában. Az egyéves, kék virágú haszon- és gyógynövény 30–80 cm magasra nő. Olajos magjai toktermésben (lengubó) fejlődnek, tojás alakúak, laposak, fényes barna színűek, 5–6 mm hosszúak, az egyik végükön hegyesek.

2. A lenmagot (Lini semen) már a Kr. e. XIV. században is használták fájdalmak, hurut és hasmenés elleni gyógyszerként. Napjainkban kedvelt ipari és gyógynövény, azonban speciális tulajdonságai miatt az élelmiszeriparban nem terjedt el.
A növény egyedülálló védekező mechanizmust fejlesztett ki: maghéja 8-9% poliszacharidot tartalmaz, amely sok vizet képes megkötni, ezáltal síkos nyálka jön létre, amelynek az emésztés gátlásában és a méregtelenítésben van szerepe.

3. A lenmag energiatartalma 100 g-ban 534 kcal (2236 kJ), szénhidráttartalma 28,9 g (ennek java része élelmi rost [27,3 g] és mindössze 1,5 g a cukor) és zsírtartalma 42,2 g. Zsírsav-összetételét tekintve 7,2 g egyszeresen telítetlen és 28,7 g többszörösen telítetlen zsírsav (22 813 mg ómega-3- és 5911 mg ómega-6-zsírsav) forrása. Fehérjetartalma 18,3 g az amerikai NutritionData adatbázis szerint.
Kiemelkedően gazdag B1-vitaminban (1,6 mg/100 g), de B2- (0,2 mg/100 g), B3- (3,1 mg/100 g), B5- (1,0 mg/100g) és B6-vitamin-tartalma (0,5 mg/100 g) is számottevő. Az ásványi anyagok közül a magnéziumot (392 mg) és a mangánt (2,5 mg), valamint a kalciumot (255,0 mg) és a vasat (5,7 mg) kell elsősorban megemlítenünk, de foszfor- (642 mg), réz- (1,2 mg) és cinktartalma (4,4 mg) sem elhanyagolható.

4. Egyes adatok szerint a lenmagban huszonhét olyan hatóanyag van, amely bizonyítottan betegségmegelőző hatású. A drogot a növény érett magvai szolgáltatják. Nyálkát, telítetlen zsírsavakban gazdag olajat, pektint, fehérjét, enzimeket, cukrot, szterint, kéksavglükozidot, keserűanyagot és lecitint tartalmaz. A drogot hashajtó teakeverékekben és nyákos kivonatok készítésére alkalmazzák, míg préselés után pépes borogatásként, kelések és reumás betegségek kezelésére használják. Bőrápoló krémeknek és festékeknek is fontos alapanyaga.

5. A MEDLINE adatbázisában nyolcvanöt tanulmány található, amely a lenmagnak az emberi táplálkozásban betöltött szerepével, illetve táplálkozásbiológiai kutatásokkal foglalkozik. Agyműködést serkentő és koleszterinszintet csökkentő hatása miatt ér- és szívbetegeknek ajánlott. Linolénsav-tartalmának szerepe van az érelmeszesedés kialakulásának megelőzésében. A lenmag duzzadóképességét bélrenyheség és székrekedés esetén az emésztés szabályozására használják. Nyákkészítmények formájában gyomor- és bélproblémák, ízületi és egyéb gyulladások kezelésére is alkalmas.

6. Az aprítatlan lenmagot sok folyadékkal, legalább tízszeres hígításban alkalmazva érdemes fogyasztani. A hatása tizenkét óra elteltével jelenik meg. A frissen őrölt lenmagot joghurttal és kefirrel ehetjük, de salátánkat is megszórhatjuk vele. A lenmagból teát is főzhetünk.
A hidegen sajtolt lenolaj www.naturalweb.hu webáruházban vásárolható meg. Hideg ételek és saláták ízesítésére fűszerolajként használható. Ajánlott mennyisége egy-két evőkanál. Lenmagolaj–napraforgóolaj keveréket a Szívbarát termékek között is találunk.



Lenmagolaj ....Katt ide! 

A tök (Cucurbita) őshazája Amerika. Az inkák, maják és aztékok étrendjében a bab és a kukorica mellett fontos szerepet játszott. A Cucurbita kifejezés latin eredetű, eredetileg a lopótököket nevezték így. A tök szó eredete nyelvünkben valószínűleg szláv (szlovákul tekvica, cseh nyelven tykev), s nemcsak a növényt, hanem a buta embert is így nevezték. Az „este virágzik a tök” kifejezés arra utal, hogy este kezdik szépíteni magukat a hölgyek.


A főzőtök rokonsági körébe tartozik a spárgatök, a cukkini, a patisszon, a laskatök és a kokocella. A sütőtök őshazája Közép- és Dél-Amerika trópusi vidéke, de Indiában is közkedvelt táplálék. Az 1500-as években a spanyolok hozták magukkal Európába, hazánkban az 1880-as években kezdték általánosan termeszteni. Az 1920-as évek végére a nagydobosi tök már regionális márkanévvé vált.

A sütőtök terjedelmes növény, amelyet sokféle névvel illetnek: dinkatök, döblec, bécsitök, fehértök, bosztán. Többméteres, hengeres szárain hatalmas, márványozott, szőrös leveleket hordoz. Sárga, tölcséres virágai olajban sütve kitűnő eledelnek számítanak. A termések hosszúkásak, gömb alakúak vagy – mint a legtöbbet termesztett Nagydobosi fajtáé – lapítottak, ezüstfehér vagy szürke héjúak. A termés húsa világossárga, sárga vagy narancsvörös, általában 4-5 cm vastag. Minél érettebb a tök, minél sárgább a héja, annál édesebb, de egyben puhább is. A magja fehér vagy szürke, 30–38% olajat tartalmaz.

A sütőtök energiatartalma (80 kcal/336 kJ/100 g) a 16,5 g/100 g-os szénhidráttartalmának köszönhetően többszöröse annak, amennyi a spárgatökre jellemző. Mindössze 1 g fehérjét tartalmaz, zsírtartalma elenyésző (0,6 g). Élelmi rostokban nem dús, vitaminokban annál gazdagabb. A-vitamin-tartalma az USDA Database szerint 7385 NE (alfa-karotin 515 mcg, béta-karotin 3100 mcg, béta-kriptoxantin 2145 mcg, lutein + zeaxantin 1500 mcg); ez a napi szükséglet 148%-a! Hazai adatok szerint karotintartalma 4 mg. C-vitaminból az amerikai adatok 9 mcg-ot, a hazai mérések 25 mg-ot mutatnak. Az eltérések oka minden bizonnyal a különböző fajtákból adódik, ugyanis a hazai sütőtökök jóval édesebbek az amerikai takarmánytöknél. E-vitaminból (alfa-tokoferolból) 1,1 mg-ot, B2- és B6-vitaminból 0,1 mg-ot, míg B3-vitaminból (niacinból) 0,6 mg-ot tartalmaz, ezenfelül folsavban (16 mcg) és pantoténsavban (0,3 mg) is gazdag az amerikai adatbázis szerint. Kész ásványianyag-bomba: káliumból 340 mg-ot, foszforból 44 mg-ot, vasból 0,8 mg-ot, rézből és mangánból 0,1 mg-ot rejt finom belseje, míg nátriumtartalma mindössze 1 mg. (A hazai adatok ettől kissé eltérnek.)

Gyógyhatást ómega-3-zsírsav-tartalma miatt főleg a tökmagnak tulajdonítanak, de a sütőtök húsának fogyasztása is kedvező hatású. A nagy káliumtartalom a sav-bázis egyensúly fenntartásában játszik szerepet, de vérnyomáscsökkentő és vízhajtó hatása is ismert. Az antioxidánsok és a karotinoidok megkötik a szabad gyököket, szerepet játszanak az immunrendszer erősítésében, a keringési betegségek és a daganatok megelőzésében.

A sütőtök magja pörkölve kellemes ropogtatnivaló. Tökmagolajat elsősorban az – Ausztriában bőségesen termő – olajtökből (Cucurbita pepo) nyernek. Egy liternyi stájer tökmagolajhoz 2,5–3 kg száraz olajtökmagra van szükség, amelyet hidegen sajtolnak.
A hidegen sajtolt tökmagolaj megvásárolható a www.naturalweb.hu webáruházban.

A sütőtök szezonja szeptembertől januárig tart. A hajdani „szegény ember csemegéjéből", amelyet Móra Ferenc kertészpecsenyének becézett, az elmúlt évtizedekben kizárólag bébiétel, esetleg ivólé készült. A – napjainkban oly divatos – hagyományos, regionális konyhaművészet azonban a sütőtököt is újra felfedezte magának. Kicsit édeskés, mégis semleges ízű, ezért bátran használhatunk hozzá sokféle fűszert. Ha levest főzünk belőle, szerecsendió, római kömény, koriandermag, curry és gyömbér lehet az ízesítője. Köretként pürésítve, csőben vagy rozmaringgal sütve kiváló. Megállja helyet a desszertek és a lekvárok között is gyömbérrel, szerecsendióval, szegfűszeggel és fahéjjal ízesítve.


Tökmagolaj ára!..... katt ide!