Az emberi test tartó- illetve támasztórendszere a csontváz, amely a testtömeg 14-16%-át teszi ki és mintegy 206 csontból áll. A csontrendszer igen fontos élettani szerepet tölt be: a szervezet kalciumraktáraként funkcionál, a belső szervek számára felfüggesztést biztosít, és helyet ad a csontvelőnek.
A csont alakja és szerkezete az igénybevételhez alkalmazkodik. A végtagokban hosszú, hengeres csontok találhatók: karcsont, sípcsont; a testüreget, a medencét és a koponyát lapos csontok fogják körül; ahol pedig kis kiterjedésű, de változatos mozgások zajlanak, ott apró csontokat találunk: a bokában, gerincben, csuklóban. Megfigyelhető az ábrán a gerincoszlop különböző csigolyáinak érdekes alakja és rendkívül precíz illeszkedése, mintha szobrászművész faragta volna őket.
A csont egyrészt szilárd és kemény, amely a mészsóknak (kalcium-foszfát és –karbonát) köszönhető, ez adja a nyomószilárdságot és a teherbírást. Másrészről rugalmas is: ezt a szerves rostok és fehérjék (kollagén) biztosítják. (Ez utóbbi régen az enyv, ma az étkezési zselatin alapanyaga állati csontok felhasználásával). A csont vegyi összetétele: kb. 50% víz, 16% zsír (csontvelő), 12% szerves rost, 22% szervetlen ásványi anyag (pl. mészsók). A szervezet kalciumtartalmának 99%-a a csontozatban található. Ha a vérben lévő kalciumszint a megengedett érték alá csökken, a hiányzó mennyiség a csontozatból pótlódik.
A csontot kívülről az erekben gazdag csonthártya fedi, a szivacsos csontállományt sűrű hálózatban a lemezek és gerendák képeik.
A merőleges tartórendszer minden esetben a csont terhelésével kapcsolatban fellépő erővonalak irányába rendeződik, így megfelel a húzási és vonási igénybevételeknek – mintha mérnöki munka eredménye volna. A keresztirányú gerendarendszer ilyen módon boltívszerű elrendeződésű, amely a legkisebb szervesanyag-hányad felhasználásával maximális szilárdságot eredményez. A szivacsos csontállomány ebben a formájában – saját tömegéhez képest – szilárdabb, minta a csont tömör volna.
Az Eiffel-torony szerkezetét, hasonlóan a csontszerkezethez, szintén keresztirányú és boltívszerűen vasgerendák képezik, amelyeket az erővonalaknak megfelelően helyeztek el.
Ez az építmény azonban csak statikus mása az évtizedenként teljesen megújulni képes élő csontszöveteknek! Az Eiffel-torony építésekor a tervező mérnökök, statikusok és kivitelezők precíz, tervszerű, összehangolt és kitartó munkájára volt szükség, a sikeres eredmény érdekében. Joggal állapítható meg tehát hogy a sokkal összetettebb működésű csontozat egy mindenek felett Teremtő keze munkája, aki „formálta az embert a föld porából, és orrába lehelte az élet leheletét” (I. Mózes 2:7)
Csontritkulás ellen mákolaj... katt ide!
