Kutatások kimutatták, hogy 2 millió évvel ezelőtt, amikor az ember agya a legnagyobb fejlődésen esett át, 1:1 arányban fogyasztott omega3 és omega6 zsírokat. Ma pedig jó ha 1:30 arányban hozzá jutunk, mivel táplálkozási szokásaink nagyon megváltoztak és a saját szervezetünk előállítani nem képes, csak és kizárólag külső forrásból juthatunk hozzá.
Pl: a lenmagolaj, dióolaj
Az omega3 az 1940-es években került köztudatba, amikor az eszkimók étrendjét kezdték tanulmányozni, miért nem meszesednek el ereik, és miért nem kapnak szívinfarktust. Kiderült, hogy étrendjükben igen sok az omega3
A szív és érrendszeri betegségek, infarktus, mára már népbetegségek lettek.
De nem mindenhol. Érdekes, hogy például az eszkimók körében a szívproblémák ismeretlenek, de a japánoknál is jóval ritkábban fordul elő, mint nálunk.
A lenmag nagyon sok OMEGA-3 zsírsavat tartalmaz (alfa-linolénsav). A lenmagolaj csökkenti a szervezet koleszterinszintjét, mely alapján csökken a szívbetegség, az anginás mellkasi fájdalom és a magas vérnyomás mérséklődik. A lenmagolaj rendszeres fogyasztása védhet a második alkalommal bekövetkezhető szívinfarktus ellen.
Az omega3 és a depresszió.
Az agy jó része optimális esetben omega3-ból és omega6-ból áll. Ám ha a magzatnak, majd később a fejlődő agynak nem áll rendelkezésére elég omega3, az idegsejtek felszíne omega6-ból épül fel, és az agy fogaskerekei csikorogva forognak.
Kutatások rámutattak, hogy a magzat, de a szoptatás alatt álló csecsemők is a számukra fontos omega3-at anyjuk szervezetétől vonják el, ezért is fordul elő olyan sűrűn a szülés utáni depresszió.
Legtöbbször a felnőttkori depresszió, vagy a gyermekkori hiperaktívítás és figyelemzavar csupán a nagyfokú omega3 hiány tünete.
A koncentrációs zavarokban szenvedő gyermekeknél eredménnyel lehet az OMEGA-3 zsírsavat tartalmazó dióolaj.
Hidegen sajtolt növényi olajok...katt ide!
Csonthéjban a szívünk egészsége
A dió csökkenti a magas vérnyomás a szívinfarktus kockázatát. Mindez egy tudományos folyóiratban jelent meg. Szinte egy időben közölték a Japán és Amerikai vizsgálatok eredményeit.
A Japán kutatók nyolc alkalommal mérték az alanyok vérnyomását. A kutatás során 14 szempont szerint sorolták be az alanyokat (dohányzás, súlytöbblet, életmód, életkor stb.) ezek a szempontok figyelembevételével hozták meg az eredményt.
A vizsgálat szerint, akik táplálkozásukkal olajos magvakat fogyasztottak alacsonyabb vérnyomással éltek, mint azok, akik kevesebb magvakat fogyasztottak.
Az említésre méltó olajas magvak a lenmag és a dió.
Az amerikai kutatások is kimutatták, hogy napi fél kávéskanál lenmagolaj, és dióolaj fogyasztása elegendő, hogy megelőzzük a szívinfarktust.
Több infó a lenmagolajról. Katt ide!
Több infó a dióolajról. Katt ide!
A Japán kutatók nyolc alkalommal mérték az alanyok vérnyomását. A kutatás során 14 szempont szerint sorolták be az alanyokat (dohányzás, súlytöbblet, életmód, életkor stb.) ezek a szempontok figyelembevételével hozták meg az eredményt.
A vizsgálat szerint, akik táplálkozásukkal olajos magvakat fogyasztottak alacsonyabb vérnyomással éltek, mint azok, akik kevesebb magvakat fogyasztottak.
Az említésre méltó olajas magvak a lenmag és a dió.
Az amerikai kutatások is kimutatták, hogy napi fél kávéskanál lenmagolaj, és dióolaj fogyasztása elegendő, hogy megelőzzük a szívinfarktust.
Több infó a lenmagolajról. Katt ide!
Több infó a dióolajról. Katt ide!
Fokhagyma antibiotikum
Az Allium család tagja, latin neve Allium Sativum. Penetráns szaga, íze és gyógyereje egyaránt az alliin tartalmának tulajdonítható, amit először 1920-ban izoláltak a növényből a svájci Sandoz Gyógyszertár kutatói. Bár az alliinnek önmagában nincs gyógyhatása, amikor a fokhagymát megrágjuk, apróra zúzzuk vagy összetörjük, az alliin érintkezésbe kerül a fokhagyma egyik enzimével, az allinázzal, amiből egy másik vegyület, az allicin keletkezik. Ez már egy hatásos antibiotikum. Bár a huszadik századig nem tudták pontosan, mi magyarázza a fokhagyma gyógyerejét, a "bűzlő rózsát" már Hippokrátész kora óta alkalmazzák a gyógyászatban; levét az oroszok az első világháborúban sikeresen használták fertőzött sebek kezelésére. A második világháborúban már létezett antibiotikum, de amikor az oroszoknak kifogyott a penicillinkészletük, a Vörös Hadsereg orvosai ismét a fokhagymához folyamodtak, aminek hatására esküdtek - innen az "orosz penicillin" elnevezés.Ne feledjük, hogy az antibiotikum csak XX. századi vívmány, Alexander Fleming 1928-ban találta fel a penicillint, addig viszont fokhagymával kísérelték meg számos súlyos betegség gyógyítását. Kutatók szerint egy közepes méretű gerezd százezer penicillin egység baktériumölő hatásával egyenértékű. Fertőzés típusától függően hatszázezer-1,2 millió szájon át szedhető penicillin egységet szoktak felírni, ami 6-12 fokhagyma gerezd ekvivalense. Mindazonáltal gyógyszerként való használatát ajánlott előbb orvossal megbeszélni, mert nagy mennyiségben gondot jelenthet azoknak, akiknek véralvadásos problémái vannak, illetve vannak olyanok is, akiknek szervezete egyszerűen nem tolerálja a növényt (bőrkiütés, fejfájás, gyomorpanasz léphet fel).