A csontok minősége a genetikai adottságoktól is nagymértékben függ. Egyes családokban az osteoporosis sokkal gyakrabban fordul elő, mint másoknál. Ha az anya ilyen betegségben szenved, a gyerekeknek már korán fel kell készülniük a megelőzésre. Azonban az esetek egy részében nem elsősorban genetikai hajlamról van szó, hanem a családi szokások átörökítéséről.

A genetikai kutatások szerint a csontozat fiatalkori maximális tömegének kialakulásában, illetve a későbbi csontvesztés mértékében több gén is szerepet játszik, mint pl. a D. vitamin-receptor gén, az ösztrogénreceptor gén vay a kollagéngén.

A földrajzi megosztottság is jelentős eltéréseket mutat, amely kapcsolatban lehet a genetikával. A csontritkulásos törések Nyugat-Európában és Új-Zélandon igen gyakoriak, míg pl. Szingapúrban, Jugoszláviában alacsonyak. Az osteoporosis előfordulási gyakorisága a dél-afrikai bantuknál a legalacsonyabb. Az országok közötti eltérések szakemberek szerint- genetikai adottságokon kívül – az étkezési szokásokkal is magyarázhatóak.

A fekete bőrű lakosság (Egyesült Államok) minden esetben magasabb csonttömegértékekkel rendelkeznek, mint a fehér bőrűek. Az ázsiai lakosok csonttömege azonban a fehér bőrűekhez képest is kisebb.

Hazánkban a legveszélyeztetettebbek közé az idősebb (51-75 éves), vékony testalkatú, ülőmunkát végző, mozgásszegény életmódot folytató nők tartoznak.

Ezenkívül nagyobb kockázattal kell számolniuk azoknak a nőknek is, akinél az első menstruáció későn jelentkezett, illetve korán elmaradt (menstruációs évek száma fordítottan arányos a csontritkulás valószínűségével). Azok, akik nem szültek, vagy háromnál több szülésük volt, szintén nagyobb eséllyel szenvedhetnek a betegségben.

Több tanulmány is alátámasztja, hogy a csontritkulásos betegek száma az elmúlt évtizedekben jóval túlhaladta azt a szintet, amelyet a genetikai hajlammal még nem meg tudnánk magyarázni.

Összegezve megállapítható, hogy az osteoporosis hajlama örökölhető, a „néma járvány” jelenleg tapasztalható előfordulási gyakoriságát azonban kismértékben magyarázhatjuk pusztán a genetikával.

Csontritkulás megelőzhető v. meggátolható mákolajjal.

Részletekért katt ide!

www.naturalweb.hu

Az emberi test tartó- illetve támasztórendszere a csontváz, amely a testtömeg 14-16%-át teszi ki és mintegy 206 csontból áll. A csontrendszer igen fontos élettani szerepet tölt be: a szervezet kalciumraktáraként funkcionál, a belső szervek számára felfüggesztést biztosít, és helyet ad a csontvelőnek.

A csont alakja és szerkezete az igénybevételhez alkalmazkodik. A végtagokban hosszú, hengeres csontok találhatók: karcsont, sípcsont; a testüreget, a medencét és a koponyát lapos csontok fogják körül; ahol pedig kis kiterjedésű, de változatos mozgások zajlanak, ott apró csontokat találunk: a bokában, gerincben, csuklóban. Megfigyelhető az ábrán a gerincoszlop különböző csigolyáinak érdekes alakja és rendkívül precíz illeszkedése, mintha szobrászművész faragta volna őket.

A csont egyrészt szilárd és kemény, amely a mészsóknak (kalcium-foszfát és –karbonát) köszönhető, ez adja a nyomószilárdságot és a teherbírást. Másrészről rugalmas is: ezt a szerves rostok és fehérjék (kollagén) biztosítják. (Ez utóbbi régen az enyv, ma az étkezési zselatin alapanyaga állati csontok felhasználásával). A csont vegyi összetétele: kb. 50% víz, 16% zsír (csontvelő), 12% szerves rost, 22% szervetlen ásványi anyag (pl. mészsók). A szervezet kalciumtartalmának 99%-a a csontozatban található. Ha a vérben lévő kalciumszint a megengedett érték alá csökken, a hiányzó mennyiség a csontozatból pótlódik.

A csontot kívülről az erekben gazdag csonthártya fedi, a szivacsos csontállományt sűrű hálózatban a lemezek és gerendák képeik.

A merőleges tartórendszer minden esetben a csont terhelésével kapcsolatban fellépő erővonalak irányába rendeződik, így megfelel a húzási és vonási igénybevételeknek – mintha mérnöki munka eredménye volna. A keresztirányú gerendarendszer ilyen módon boltívszerű elrendeződésű, amely a legkisebb szervesanyag-hányad felhasználásával maximális szilárdságot eredményez. A szivacsos csontállomány ebben a formájában – saját tömegéhez képest – szilárdabb, minta a csont tömör volna.

Az Eiffel-torony szerkezetét, hasonlóan a csontszerkezethez, szintén keresztirányú és boltívszerűen vasgerendák képezik, amelyeket az erővonalaknak megfelelően helyeztek el.

Ez az építmény azonban csak statikus mása az évtizedenként teljesen megújulni képes élő csontszöveteknek! Az Eiffel-torony építésekor a tervező mérnökök, statikusok és kivitelezők precíz, tervszerű, összehangolt és kitartó munkájára volt szükség, a sikeres eredmény érdekében. Joggal állapítható meg tehát hogy a sokkal összetettebb működésű csontozat egy mindenek felett Teremtő keze munkája, aki „formálta az embert a föld porából, és orrába lehelte az élet leheletét” (I. Mózes 2:7)

Csontritkulás ellen mákolaj... katt ide!

www.naturalweb.hu

A betegek mintegy 5%-nál megjelenő csontritkulás hátterében, egyes gyógyszerek és szervműködési rendellenességek állnak (másodlagos, vagy szekunder osteoporosis).

Az esetek 95%-ában előforduló változás kori illetve aggkori (primer) csontritkulás azonban személyes szokásainkkal és szemléletmódunkkal kapcsolatban lévő, sokszor jól definiálható tényezőkre vezethető vissza (életmód).

A legtöbb ún. civilizációs megbetegedés kialakulásában a mindenkori egészségügynek 10-15%-os, a genetikai adottságoknak, 20-25%, a környezetnek, körülményeknek szintén 20-25%, az életmódnak 40-50%-os szerepe van. A csontritkulás kialakulásának valószínűségét a genetikai háttér, az egyéni életvitel és a környezet befolyásolja jelentős mértékben.

Csontritkulás ellen mákolaj... katt ide!

www.naturalweb.hu